"Pakkja! A kis Misinek a szívébe csapott egy újabb öröm ijedtsége. Pakkja! Az édesanyja pakkot küld! Egész elsápadt bele, aztán újra elpirult. Odahaza megmondta az édesanyja, hogy: fiam: csomagot ne várj, mert én nem tudok olyan finomságokat küldeni, mint a többi gyerekeknek a szülei, hát inkább nem küldök, minek lássák azt mások, hogy milyen szegények vagyunk édes kis fiam." (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig!)
Pedig attól, hogy nem látjuk, még vannak rászorulók. Vannak nehéz mindennapokkal küzdő árvák, betegek, szegények. S bár különbözőek az élethelyzeteink, de a jóság bizony mindannyiunk lelkébe befészkeli magát. A kérdés csak az, hogy mennyi szeretettel tápláljuk, amely által egyre nagyobbra és nagyobbra növekedhet bennünk? Egy csomagba zárt szeretetnyi jóság pedig igazán nem követel nagy helyet, mégis valakinek talán ez lehet a legnagyobb ajándéka az ünnepek közeledtével. Hiszen az ünnep nem a feldíszített fától lesz ünnep, nem is a finom süteménytől válik azzá, hanem attól az önzetlen szeretettől és Istenbe vetett reménységtől, amelyet a megváltó Úr Jézus születése hoz el az életünkbe. Engedjük, hogy ez az érzés már most betöltse a szívünket, és meghatározza cselekedeteinket, akár egy Nyilas Misi Pakk elkészítésével is. Akit erre indít a lélek, részletes információkat a plakáton talál!
