A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja magvető foglalkozásai során a népi kultúra színes kincsestárával igyekszik közelebb hozni a gyermekek szívéhez a szeretetszolgálatot. Miközben magasra szökken a lábunk a néptánc során, úgy szökken szárba szívünkben is az elvetett mag. Népdalokkal gondoskodunk a napsütésről és az esőcseppekről, népi játékokkal pedig szívünket is megtöltjük csupa jósággal, odafigyeléssel és szeretettel, hogy termésünk majd gazdag legyen.
„Égi mag, ige-mag, hova hull, hova jut? Annyi szív csupa gyom, vagy kemény, mint az út” - hangzik az ének további része, a gyermeki lélek azonban könnyedén befogadja a jóság magvait, különösen, ha ezt játszva, dalolva, táncolva teheti meg. Hiszen az egymásra való odafigyelés és az elesettekről való gondoskodás nem áll ám messze a népi kultúrától sem. Miként a bibliai időkben tallózni engedték a szegényeket az aratók után, úgy hagyta el termőföldje szélén az értékes búzát a parasztember is, hogy kemény munkával megtermelt vagyona táplálékául szolgáljon rászoruló embertársainak is. S amennyiben hittel teli szeretettel tovább tápláljuk a gyermekek szívében a foglalkozások során elvetett szeretetmagokat, úgy játszi könnyedséggel ők maguk is képessé válnak a szeretetszolgálatra.
